Megint csak leemeltem a polcról ezt a könyvet a könyvtárban. Elolvasva, az író ismertetőjét a fülszövegben úgy gondoltam jó lesz ez most nekem..
S nem csalódtam, sőt! Igen jó volt olvasni. Olyan könyvre vágytam, aminek az első 30 oldalán nem tudom már előre nagyjából, hogy mi lesz a történet maga, mely szokványos életpanelek egymásba fonásából van megalkotva . Ezekhez sosem volt türelmem.
J.S. BACH Chaconne -ja a kiinduló pontja a regény cselekményeinek origóját képezve. Amitől igencsak messzire jut az író időben, helyben, miközben Bach és más klasszikusok háttérként mégiscsak beleszövődnek az egészbe. Mint egy háttérben szóló zene egy jó beszélgetés alatt.
Miközben a történet igencsak messze esik a zene világától. Sorsok, történelmi és családi események szövődnek egymásba, vagy futnak egymástól függetlenül, mégis meghatározóan a sorsokra. S a amikor az epilógusban még egy csavarás történik az egész történeten, s NAHÁT !? érzéssel teszem le a könyvet akkor úgy érzem, tényleg volt érteleme az időt elolvasására áldozni
Próbáltam utána nézni a neten, hogy mit lehet olvasni az íróról. Meglepően kevés írás van róla. A könyve okán sokkal többet érdemelne. Még egy komolyabb életrajzi adatsort sem található, a kortárs olasz irodalom eme jó írójáról. Pedig érdemes olvasni Tőle
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése