Paolo Maurensig: Kánon

 

Megint csak  leemeltem a polcról ezt a könyvet a könyvtárban. Elolvasva, az író ismertetőjét a fülszövegben úgy gondoltam jó lesz ez most nekem..

S nem csalódtam, sőt! Igen jó  volt olvasni. Olyan könyvre vágytam, aminek az első 30 oldalán nem tudom már  előre  nagyjából, hogy mi lesz a  történet maga, mely szokványos életpanelek egymásba  fonásából van  megalkotva . Ezekhez  sosem volt türelmem.

J.S. BACH Chaconne -ja a kiinduló pontja a regény cselekményeinek origóját képezve. Amitől igencsak messzire  jut az író időben, helyben, miközben  Bach és  más  klasszikusok háttérként mégiscsak beleszövődnek az egészbe. Mint egy háttérben szóló  zene egy jó beszélgetés alatt.

https://youtu.be/5bVRTtcWmXI

Miközben a  történet igencsak messze  esik a zene világától. Sorsok, történelmi és családi események szövődnek egymásba, vagy futnak egymástól függetlenül, mégis meghatározóan a sorsokra. S a amikor az epilógusban még egy csavarás történik az egész történeten,  s NAHÁT !?  érzéssel teszem le a könyvet akkor úgy érzem, tényleg volt  érteleme az időt  elolvasására  áldozni

Próbáltam utána  nézni a  neten, hogy mit lehet  olvasni az íróról. Meglepően kevés írás van róla. A könyve okán sokkal többet érdemelne. Még egy komolyabb életrajzi   adatsort sem  található, a kortárs olasz  irodalom eme   jó írójáról. Pedig érdemes  olvasni Tőle

 

Lángh Júlia : Közel Afrikához

 

Gondolom mindenkiben , mindenkinek van egy   olyan hely a világ valamely sarkában amihez úgy érzi vonzódik. Függetlenül attól, hogy járt-e ott, vagy valaha is  eljut-e  oda.

 Gyerekkorom óta Afrika - belső Afrika-  tárgyú írások  sorát olvastam el, az útleírásoktól kezdve történeti  írásokon át, művészeti írásokig. Kittenberger, és Széchenyi írásaival kezdődött.  Ezek voltak  az otthoni könyvtárban, s akkora  élményt jelentettek, hogy azóta is  örülök, ha valami jó kis könyvre  bukkanok. S ez a könyv bizony  jó! Nagyon jó!

 

Nem szépít, nem idealizál, a valóságról ír. A hétköznapokról, tévedésekről, és sikerekről, örömökről és fájdalmakról, az afrikai mentalitásról. Villanásnyi morzsák  az írónő alkalmazotti létéről Illélá-ban, mégis egésznek érzem. S nem leírása csupán, a történések sorának, belefűzi lépten-nyomon filozófia mélységű gondolatait is. Máskor meg mintha egy  szavakból álló  fényképet nyújtana át, egy -egy olyan pillanatról, eseményről  amit  határozottan nem akar   fényképen rögzíteni, mert illetlennek érezné betolakodását.

Gyűlnek a cetlik a könyv oldalai közt, jelezve   magamnak, hogy még visszatérek majd a végén  hozzájuk. Megmerítkezem  bennük még egyszer. S már előre  sajnálom, hogy vége lesz, és nehezen fogok utána olyan  könyvet találni magamnak, ami  megint  ilyen jó érzéssel tölt majd el.

Sediánszky Nóra: Tékozló Párizs

 

Beosztottam , hogy sokáig  tartson az öröm, míg sétálhatok a szerző mellett, az általa  bejárt utcákon, tereken, katedrálisokban, múzeumokban, a Szajna parton, mindhiába.

Véget ért ez a nagyszerű utazás.

Mintha egy  valós  utazásról  tértem volna haza. örömmel és szomorúsággal vegyes érzéssel. Örömmel, hogy részese voltam, és nagy szomorúsággal, hogy véget ért.

 

Jó lenne leírni, kiírni  magamból mindazt amit e könyv adott nekem, de  túl közeli még. Mintha  egy hatalmas  festmény lenne, nem is  szavak szövevénye. Gyerekkorom nagy  belefedkezős útleírásos élményeinek folytatása  volt ez a regény. Ahogy gyerekként nem okozott gondot Afrika  szavannáin lennem Kittenberger , vagy Széchenyi könyvei nyomán ,ugyanúgy átugrottam  időn. és teren Sediánszky Nóra  írása nyomán.

 

Simogatnak, átölelnek  szavai, mondatai. Minden pillanatban érzem, hogy mily hatalmas tudás párosul tökéletes arányérzékkel, és egyszerűséggel. Nincsenek  fölösleges- átugrandó  -átugorható mondatok. Ez a könyv az első szótól az utolsóig élmény, hangulat, valódi utazás.

 

Oliver Bourdeaut: Merre jársz, Bojongles

Vékony , kis  könyv.   Egy nap  alatt elolvasható, de úgy érzetem  be kell inkább osztani, mintsem egy ültőhelyben   végigolvasni

Egyébként is  öröm az már önmagában, ha  kortárs irodalomhoz frissen hozzájutok. Régen voltak azok az idők (bő 40 évvel ezelőtt), hogy jól ismertem a friss  kiadványokat, könyvet. Könyvtárban persze sok mindehhez  hozzájutok.

Most plusz örömforrásként a szomszédos  szabadidőparkot választottam az olvasáshoz, melengető napsütéssel a hátamon.

A könyv úgy kezdődik, mint egy  kalandregény. S csak az egyharmadához érve  eszmél rá az ember, hogy ez  valami teljesen más, mint  különböző célú, irányú  lódítások kitalálásának  leírása. A változás pont oly  hirtelen és drámaian áll be , mint az ahogy az életben  is lenni szokott.  Derült égből villámcsapásként. Amelyhez  valahogy kell viszonyulni, ki kell találni mit kell tenni  a váratlan és teljesen új helyzetben. 

Szövődnek az események tovább és , minden erőltetés, erőlködés  nélkül átbillen az ember egy új szemlélődésbe. Az élet más megvilágításába.

Számomra az az igazán jó könyv aminek az utolsó oldala is  tud  adni még  valami pluszt  az addig olvasottakhoz. S ez egy ilyen könyv.

Peter Wohlleben :A fák titkos élete

 

Nagyon - nagyon jó könyv! 

Igazán  friss,

fellelkesítő, 

rácsodálkoztató

útikalauz 

a fák titkos világába.

Olyan  könyv amit az ember "felfal"

majd  mikor  már nincs  mit olvasni, elővesz egy -egy részletet és  újraolvassa.

S mindenekelőtt  a család  többi tagjának is kezébe  kívánja  adni.

A szövege könnyen érthető és nagyon mai, 

pedig  komoly  kutatási eredményeket is felvonultat,

 de  ezt közérthető, mindenki számára  érthető szóhasználattal teszi.

A fejezetek rövidek,

 s gondolati egységet  képezve

 igazán jó iránymutatók  az újra-újra  visszaolvasásnál.

Lois Lowry: A fiú

 Az emlékek őre  után elolvastam a zárókönyvét  a  sorozatnak. Egyrészt  mert az első kötet nagyon tetszett és hiányérzet is  maradt utána  bennem. Hasonlóan jó színvonalú ifjúsági regény ez is. S nem kapja könnyen az olvasó a megnyugtató lezárást  sem. Izgalmakkal, kétségekkel, féltésekkel  teli ezen könyv második fele. Az kissé zökkenős, ahogy átvezetődik a helyszín egy tengerparti, hagyományos életet élő közösség  életéhez, de ez semmit sem von le  a könyv értékéből. Minden esetre  azt  jól bemutaja, hogy  az elhatározások megvalósításához hosszú, küzdelmes az út. Fel is kell készülni fizikai és leki szinten is, és még ígyis elbukhatunk. Mindennek ára van, minden  vágy  elérésének  ára  van. Nem hull az ölünkbe. S még az is megeshet, hogy mindenünket  oda kell adnunk érte....

Ishiguro Kazuo : Ne engedj el

 Az a könyv már eleve  szimpátiát kelt bennem, aminek van  könyvjelzője, egy keskeny kis szalag.,ami a tetejétől a könyv alján túlra nyúlik.Ez régen sokkal több esetben  így  volt, mint  manapság. Számomra ez igényességet, az olvasóra való odafigyelést jelenti. Nem kívánja előkészületek megtételét az olvasáshoz.

Nem csalódtam a beltartalmát illetően sem. Igazán  jó könyv, mégha a mondanivalójához a jó, nem is illendő jelző. Drámai, elgondolkodtató, .... 

Mindvégig  kérdéses, hogy mi a valóság és mi a  fikkció a regényben. A külvilággal  csak az ajándékos kocsival érintkező  gyereknevelő intézmény néhány lakójának élete, felnövekedésük nevelőik rendjéhez idomítva. Szabályok és  azok betartása vagy épp kijátszása, megszegése. Művészeti, irodalmi és természettudományos   oktatás.  Ők mások, nem lehet soha gyerekük. Ami  nem derül ki, hogy miért? Nem  ad választa arra, hogy  ennek    fiziólógiai   okai vannak, vagy  etikai.  A szereplők nagyon is  elevenek, természetesek.

16-17 éves korukig  folyik a képzésük, majd  új helyre kerülnek, ahol már oktatás nélkül, kvázi  szabadon élhetnek,  a körülöttük lévő világgal időnént érintkezve. Valójában mégsem szabadok, mert előbb vagy utóbb mindenki először  gondozói " munkakörbe" kerül, amely során tásaikat, -ismerős és ismeretlen társaikat - gondozzák, segítik az  aktuális donor műtétek után.  Egy vagy két ilyen műtét  a többségnek már az életébe kerül, a három "adományozás" .az már kiemelkedő élethossz, a negyedik 'adományozás' az már  biztos  halál, ha nem is rögtön, de rövid időn belül.  

"A neven Kathy H. Harminegy éves vagyok és már több mint tizenegy éve  dolgozom gondozóként...." 

 Furcsa, de  a könyv elolvasása  után  újraolvasni az első oldalakat , a szikársága, tényszerű  adatainak sorolása  adja meg ezeknek  a mondatoknak az igazi értékét. Nagyon jó köny, tele  lélektani elemekkel,  homályokkal,  ami kicsit lebegővé teszi. S végig  ott van a két kérdés miért nem lehet gyerekük és  miért  nyugodnak bele mindannyian , fogadják el a rájuk osztott adományozó szerepet? 

Eza  harmadik könyv Ishiguro regényei  közül amit olvastam. , MIndegyik más, nem érzek ismétlődés, s .MIndegy k végig  fenntartja az érdeklődést, és azt a  megzabolázását is  a léleknek, hogy ne  olvassak  előrébb bele. Valahogy  akarom hagyni,hogy a maga rendjében bontakozzanak ki az események.mIndhárom regénynek  női föszereplője volt, s  oly tökéletesen  formálta a személyiségüket, lelküket, hogy   olyan, mintha  nő írta volna. Nehéz elfogadni , hogy  férfi a szerzője. A mi Dragomán Györgyünk bír ilyen adottsággal!

Flavia Frigeri : Művész_nők

 Pontosabbam képzőművész-nők, akikről  szól a könyv - Corvina kiadó-

Az 1500 -as  évek közepétől napjainkig  több mint 50  festő, szobrász ,  textilművész   vagy fényképész NŐ rövid   életrajza, alkotásainak behelyezése a kor   művészeti áramlataiba Egy vagy  két   jellegzetes  alkotásával illusztrált  kötet. 

Magyar vonatkozású is van benne, de  pont az egyik  legjelentősebb  magyar  művésznő, Ferenczi  Noémi  nincs  benne , sajnos. Talán  az Ő művészete nem érte  el a könyv  összeállítójának  ismeret vagy ingerküszöbét.

Ettől függetlenül a kötet sok  érdekességet   tartalmaz, és igényes, jó méretű színes kiadvány. 

Olvastatja magát.  A művésznők  születési sorrendbe  állítva  kaptak  helyet a kötetben, s  érdekes  így követni egymásutániságukat, társadalmi helyüket, elfogadottságukat, vagy épp elutasítottságukat.

Időbéli és  földrajzi  utazás , s mindenképp jó  kikapcsolódás is!

u.i.Mennyit ér egy nő a művészetben?

Martos Gábor  műkereskedővel  beszélget Kun Zsuzsa a Klub délelőtt  műsorában. Hát  nem sokat!- az biztos. Megdöbbentő tényekkel! De jó, hogy legalább  már  beszélni lehet róla, hogy  nemzetközi kutatások is  vizsgálódnak ezen a téren! S mire  számíthatnak   a művésznők  napjainkban ?  Olyan új adatokkal ami  megdöbbentett, mert  sosem hallottam róla

Az 54: 12 . perctől- 78: 32 -es percighttps://www.klubradio.hu/archivum/klubdelelott-2021-julius-17-szombat-0900-18649

Claudia Durastanti: Ismerős idegenek

 

Remek könyv volt ez is!.  Csodás, hogy a könyvtárban rendszeresen  megtalálhatók  a könyvújdonságok pár hónapos késéssel.

A kortás olasz  irónemzedék egyik tagjának könyvét    találomra  választottam ki, s nem csalódtam  A sok  papírfecni mutatja, hogy   értékes  gondolatokat, kérdéseket, felvetéseket   kaptam az írónő és  fordítója által-  

Önéletrajzi , de ugyanakkor  három szálon futó törénetsorozat ez. A  hiretelen elkezdődő középiskolás létből előre, hátra ágazó ugráló eseménysor , -ahogy ez általában mindannyiunkkal van  élettörténetünk mesélése  közben. -

Ami viszont teljesen  egyedi, hogy olyan élethelyzetbe enged  bepillantás, ami viszont csöppet sem átlagos.  Szülei süketek, -anyja  szerzett betegség miatt, apja születéstől fogva-  de nem használnak jeleléses  kommunikációt. gyermeikkel és  tágabb környeztettel sem.  A gyermekeik viszont éphallásúk, egytemet  végzett felnőttekké válnak, viszont az a szubkultúra amiben élnek, csöppet  sem predesztinálná  őket erre. 

 A gyerekkor  kimondottan szegénységben, ráadásul   Amerikában  telik. Később  nyarankét   tőltenek   1-2 hónapot  újra Amerikában, de felnövekvésük  a dél-olasz vidék, falusi környezetében  történik meg. Nagyon  izgalmas   látkép ez Szicilia  hétköznapi arcáról is. Az írónő középiskolai évei vázlatosan, az egyetmi  évei  még annál is szűkszavúbban  van elénk tárva, viszont a  munkába állás, és egy újabb ország életébe  való bepillantása ( Anglia) , részletesebben jelenik meg újra 

A kultúrantropológus, műfordító, írói  munkássága mellett  fut , testvérével közösen  a szüleikről való anyagi és egészségügyi  gondoskodás . Fontos  gondolatok, jövőt érintő  esetleges  kutatni való  terület    megfogalmazása, hogy az "ép" társadalom közelíteni tudjon pédául a süket társaik  valóságmegéléséhez, a hangokat tekintve . Hiszen bármelyikünkkel megtörténhet a  teljes  csönd "beköszöntése", s az életet   úgy kell tovább élni. 

Értékmentő kertbarátok Budaörs

 Ez  a szerény könyvecske a város jelenlegi  Kertbarátok Körének tevékenységét  foglalja össze. s ebben   olvastam  az Őszibarackos  madonnáról. A kerámia  dombormű  már korábban  is a kedvenc alkotásaim közé került itt Budaörsön, s  megtudtam a könyvecskéből  fontos adatokat  róla. Pédául, hogy a kerámiát 1937-ben  vásárolta Lencz József  ,az akkor még működő  hűtőház  homlokzatára.Lencz József (1897-1965) nagykereskedő, 8 nyelven beszélő filantrop műkincsgyűjtő vásárolta annak idején

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lenz_J%C3%B3zsef_(nagykeresked%C5%91)

A hűtőház  a  budaörsi vasútállomás mellett volt (van) - mamár  nem használt  állapotban- . ahol  nagy  exportot lebonyolító őszibarack termést tárolták a szállításig. Innen mentette  meg a Budaörsi Kertbarátok  Köre a művet, s  került  a Német Nemzetiségi Múzeum  homlokzati  falára . S ezért gyönyörködjetünk benne  ma is. 

  

Lencz József  lánya Lencz Klára Mária Hermina  (1924-2013) goblelin művészként   vált  híressé.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lenz_Kl%C3%A1ra

 

Az őszibarckos madonna alkotójáról  írtak azonban elgondolkodtattak, mert az,  Andrea della Robbia sehogy sem  illett egy olasz   személynévhez nekem. Azonnal a Google-n kutatásba  kezdtem, s pillanatok alatt kiderült, hogy jó  volt  a gyanum.  Andrea della Robbia nem élt az 1930-as években, hanem 1435-1525 között élt és alkotott Frenzében.

 https://hu.wikipedia.org/wiki/Andrea_della_Robbia

S az is  kiderült, hogy  mai napig  Firenzében   működik egy ilyen névvel rendelkező  hiteleles másolatokat  áruló   képzőművészeti  "árúház", amely  még mindig a XV . században keletkezettt művészdinasztia leszármazottjának a tulajdona, s az ősök  alkotásainak  hiteles másolatát  a mai napig meg lehet vásárolni. Valmint az is kiderült, hogy a Szépművészeti Múzeumunk 2 db eredeti Andrea della Robbia alkotást is  birtokol.

.https://www.meisterdrucke.hu/m%C5%B1v%C3%A9szek/Andrea-Della-Robbia.html

 

Azt eddig nem sikerült  kiderítenem, hogy  Lencz  József  eredeti művet vásárolt -e? Elképzelhető, hiszen eléggé  vagyonos  ember  volt hozzá. De az  is lehet hogy egy hiteles másolat  díszítette a hűtőház  homlokzatát. Végül is  a lényeg  mégiscsak az, hogy  ez a kis  könyvecske  kapcsán fontos  új  ismeret birtokába  jutottam, ami  valószínűleg  nem történt volna meg, ha  a könyvtár  polcán nem kelleti magát nekem a Budaörsi  Kertbarátok könyvecskéje.

Lois Lowry: Az emlékek őre

 

Unokám láthatóan le se tudja  tenni.

-Nem baj ha most nem  beszélgetünk, szeretnénk inkább olvasni! 

Milyen régen volt, mikor én ilyen odaadással az olvasásnak szentelhettem a nappal egy részét! Elovasom én is! jött bennem az elhatározás.

Pörögtek a  lapok  a szemei előtt, de  nem ért végére  a könyvnek  együttlétünk alatt, így csak másnap  kaptam  meg. 

Ami elsőre  feltűnt,.hogy milyen  kényelmes olvasni! Nagyobb betűméret, tágabb sorköz ! Mennyivel könnyebb haladni  vele. S jó a bevonódási szakasz  nyelvezete, hangulata. Kíváncsiságot  ébresztett az események  iránt.

 Fikció. Egy  olyan világ amiben minden szabályozott. A társadalmi érintkezés, a munkamegosztás, a családok létszáma, Az élet napi rutinja. Hangosbemondón keresztül irányított élet, amiben  minden  egyszerű, nincsenek kihágások semmilyen irányban. Ha ritkán mégis, akkor az illetőnek el kell hagynia  ezt  a nyugodt, békés, világot. Hogy  hova megy, miért nem jöhet soha vissza, ez a könyvnek az utolsó egyötödéig rejtve  marad. Miközben egyre  szorongatóbbá válik ez  a tökéletes világ. 

Nemrég láttam a tv-ben egy sorozatot az  AMI-sokról, s valahogy nagyon  hasonlított eszményképében, elrendeltségeiben a könyv ehhez a világhoz,Ugyanakkor óhatatlanul (legalábbis  bennem, mint  idősebb generácós  ember) beszüremkedett asszociációmba a háborúk, diktatúrák  borzalmas  hangszórós, egyenlépésű világa is.

Egyre kíváncsibb, egyre bevontabb lettem  a történések  folyásába.  S jó könyvhöz  méltóan megjött a közepe táján  a főszereplőért való aggódás. Az ő belső, majd  később nyílvánosan is  felvállalt ellenkezésének  való "drukkolás"

Felkavaró, igen jól megírt ifjúsági regény ez. Sokkal inkább való a mai 12-14 éves korosztálynak  mint Gárdonyi, Jókai veretes, pátoszos romantika  korabeli regényei.  Az alapvető sorskérdések (tisztesség, becsület, hősiesség  szuverenitás,  autonomitás, másban fogalmazódnak meg a ma fiataljainak. Ami jó ! Ez a könyv kiváló segítője  a mindezekről való gondolkodásnak. 

Pár nap múlva  mi is jót beszélgettünk unokámmal mindezekről. Csak ajánlani tudom  nagyszülőknek és  unokáiknak elolvasását és a beszélgetést róla  közös  programnak !

Ács Dániel:Nem tudhatod c könyve

Nehéz a könyvben olvasottakról írni, de mégis megtettem, szokásomtól eltérően az fb-én is, mert nagyon fontosnak tartom, hogy minél több emberhez eljusson ez a könyv. Így most már végigolvasva, képessé válva messzebbről ránézni és kilépni a belevonódástól, a könyv vizuális élményéről is tudok írni. Igazán újszerű és nekem nagyon szimpatikus az írások tördelése, a különböző betűnagyságok és betűtipusok jelenléte, a dokumentum jellegú fényképek beillesztése a szövegek szerkezetébe, Igazán profi, esztétikus kiállítású XXI.századi könyvélmény !

Szolzsenyicin : Gulágjával egyenértékű Ács Dániel, Nem tudhatod c. könyve szerintem. Nagy köszönet érte, akkor is, ha nem könnyű elolvasni. Újra és újra szünetet kell tartanom, hogy azt a mérhetetlen embertelenséget amit magyar keretlegények , tisztek és beosztottak követtek el, honfitársaikon el tudjam teljességgel olvasni. Nagy-nagy tisztelet Ács Dánielnek aki nem ugorhatott át ideiglenesen részleteket egy időre, hanem le kellett írnia betűről, betűre a tényeket.

Reménykedem abban, hogy Ács Dániel korosztálya és az utána jövő korosztály képes lesz - ahogy Ő tette- ilyen komolyan feltárni múltunk sötét részeit , és szembenézésre késztetni a társadalmunkat. Ahogy azt Ungváry Krisztián is megteszi a maga kutatási területén.

Mindenkinek ajánlom Ács Dániel Nem tudhatod című könyvét, akit a tények érdekelnek közös történelmi múltunkból.